×
készülőben | közzétételre vár
A teljes lista elolvasásához görgess!

Töréspontok / 1.
Novella: Álomvilág
Műkorcsolya kihívás
Halálos rúnák I. / 1. (javítva)
300: Csillagles (újraírva)
300: Hajnal (újraírva)
Töréspontok / 2.
Személyes: Egy korszak vége
300: Gyerekek nevetése
300: Homokóra
300: Párbaj
Címek és ötletek
2019. június 17.Szólj hozzá! (5)

Sziasztok!


Ezt a bejegyzést már nem először készítem el az évek során, és az igazat megvallva sosem volt két azonos verziója. Valamin mindig változtattam: töröltem egy történetet, kialakult egy új a fejemben, de előfordult olyan is, hogy kettő összevonásából kialakult egy harmadik ötlet. Mondhatnám úgy is, hogy ez a egy írásgyakorlat első pontja, ahol néhány címet tüntetek fel, de egy-két társam bejegyzését látva én is kibővítettem fontosabb kiegészítésekkel. Ezáltal ismét rávettem magam, hogy rendet tegyek abban a bizonyos fiókban, és ezúttal meg is osztom veletek, milyen tervek lapulnak a sötétben.


Elöljáróban: Nem betűrendben fogok haladni - az „ahogy esik, úgy puffan” kifejezés sokkal inkább illik a sorrendre.


Halálos rúnák



Sötét idők voltak, vannak, és lesznek is. Voldemort visszatérése mindenre és mindenkire hatással van. Már a Roxfort sem a régi, és úgy tűnik, hogy a Minisztérium is magánakciókba kezdett. Egy megbízás révén összeesküvések, titkok és árulások kikövezett útján haladva megelevenednek a múlt eseményei. Egy újabb Trimágus Tusa kerül megrendezésre, de már más szabályok vannak érvényben. Új iskolák kapcsolódnak be, a Tűz Serlege pedig újabb bajnokokat választ, akiknek még több brutális próbát kell kiállniuk, ha nem akarnak könyörtelenül elbukni.

Egy férfi, aki az igazságtalanság mérhetetlen csapdájába esett. Egy lány, aki egész életében téves információkat vélt igaznak. Egy fiú, akitől hatalmas tetteket vár el a varázsvilág. Titkok, amiknek nem kellett volna napvilágot látni. És egy háború, aminek nem kellett volna kitörni. Lehet, hogy megfeledkeztél valakiről, aki csupán egy karnyújtásnyira van tőled? El tudod engedni a múltat, vagy hagyod, hogy életed végéig kísértsen? Felkészültél a végső összecsapásra, a veszteségre, a halálra? Nincs még egy esélyed. Lehet ennek egyáltalán jó vége?

Ez a történet az, ami már egy jó ideje piszkálja a fantáziámat, és szép lassan haladok vele. Egy Harry Potter fanfiction/AU trilógiáról van szó, és fő jellemzői közé tartozik az angst, a H/C és a romantika, de azért a sötétség is szerepet kap benne - kínzás és halál formájában. Egy részt ugyan már olvashattatok a blogon, de inkább elrejtettem, és majd csak akkor szeretném újra közzétenni, ha már úgy érzem, tényleg olyan, amilyennek megálmodtam (megjegyezném, hogy már elég közel került ehhez), illetve akkor, ha már nem kell sokat várnotok a folytatásra. Egy saját karaktert emeltem a főszereplői posztra, akiről egyelőre nem szeretnék sok mindent elárulni, csupán annyit, hogy éles eszű, vakmerő, törődő és önfeláldozó személyiség, aki roppant jól játssza a számára kiosztott szerepet. Mivel az ötlet egy egész trilógiává nőtte ki magát a fejemben, muszáj megemlítenem, hogy az első két rész még a filmek/könyvek ötödik és hatodik részével nagyjából párhuzamosan halad, de a harmadik részben már jócskán elrugaszkodok a Rowling által megálmodott világtól. Ja, és a címe az idő múlásával még változhat, mivel nem vagyok elégedett vele.


Töréspontok



Alison Porter és Shane Armstrong életében a műkorcsolya iránti szenvedély az egyik közös pont, így nem véletlen, hogy jó edző-tanítvány kapcsolatot ápolnak. A férfi mindent elkövet azért, hogy a lánynak sikerüljön valóra váltania az álmait: végre felállhasson az olimpiai dobogóra és megnyerje a világbajnokságot. De az élet forgatókönyve nem feltétlen úgy alakul, ahogyan azt ők elképzelik. Egy tragikus baleset és egy házasság fájdalmas vége nem várt események elé állítja őket, és meg kell birkózniuk a lelki teherrel és a sajtó kegyetlenségével, ha nem akarják elveszíteni a dolgok felett az irányítást.

Aki régről ismer, az tudja, hogy a legelső próbálkozásaim közé tartozik az Álomtól Aranyig című korcsolyás történetem - és ezt most azért említettem meg, mert ez a történet az előbbiből nőtte ki magát. Némiképp teljesen más irányt vett, de vannak olyan elemek, amik azért megmaradtak. Fontos jellemzője az angst, a H/C és a romantika, a figyelmeztetések között pedig az erotikus tartalom és a szereplő halála is fel van tüntetve. A főszereplő lány Kanada egyik legjobb női korcsolyázója, aki élete első olimpiájára készül, miközben mindenáron ki szeretne törni abból a skatulyából, hogy „ő a kanadai legendás jégtáncospár női tagjának húga”. Az olimpiai szezon során azonban nem várt eseményekkel kerül szembe: egy családtagja a szeme láttára távozik el az élők sorából, valamint az edzői csapata egy fájdalmas válás miatt kis híján darabokra hullik. Hogy miként alakul a lány karrierje, és hogyan tudja az edzője átsegíteni a nehézségeken, a sorok között kiderül.


Elfutott selyemszalag



Az igazat megvallva ez még annyira friss és ropogós, hogy még egy értelmes fülszöveget sem sikerült kreálnom hozzá (de ami késik, nem múlik). A cselekménye is elég képlékeny még, de annyi biztos, hogy a klasszikus balett lesz az egyik fontos eleme a történetnek. Ismét csak az angst, H/C és a romantika sorakoznak fel a jellemzők között, ahogy az erotikus tartalom is megjelenik a figyelmeztetések sorában. A főszereplő karakter egy húszas éveiben járó lány, aki minden lépéssel egyre közelebb kerül régóta dédelgetett álmához, miszerint ő is a New York City Balett főtáncosai közé tartozhasson. A bizonyításra pedig kiváló alkalom egy vadonatúj, modern balettfeldolgozás, amit eléggé megnehezít, hogy a volt barátját osztják mellé a férfi főszerepre. És ha mindez nem lenne elég, még egy gyógyíthatatlan betegség is ólálkodik a háttérben, ami választás elé állítja a lányt: az egészsége javulása érdekében lemond az álmairól, vagy tovább kockáztatja az életét egy olyan dologért, amit nem is biztos, hogy képes elérni. Azonban egyelőre nem szeretnék (és nem is tudok) többet elárulni. (És igen, az a szalag ott egy Eclipse borító részlet. Azért esett erre a választásom, mert nem találtam jobbat, valamint tökéletesen szimbolizálja, hogy a lány életének szalagját csupán két szál tartja össze.)


Láthatatlan húrok



Füredi Léna a budapesti végzős szakközépiskolások életét éli, miközben arról álmodozik, hogy a következő tanévben már ő is a Zeneakadémia falai között folytathatja tanulmányait. Előtte azonban végig kell csinálnia egy stresszes évet, a szalagavatót, az érettségit és a felvételit, a tőle telhető legjobb eredménnyel. Arra azonban nem számít, hogy egy kérdéssel változások egész lavináját indíthatja el, és ha nem vigyáz, elveszíthet egy számára nagyon fontos barátot is.

Nos, ha őszinte akarok lenni, akkor azt mondom, hogy még nem tudom, mit fogok kezdeni ezzel a történettel. A legrégebbi ötleteim közé tartozik, és ez is rengeteg változáson ment már keresztül (az apróságokon folyton változtatok). Példának okáért megemlíteném, hogy kezdetben Svédországban játszódott, a karaktereket pedig az ABBA tagok ihlették, aztán átpakoltam Norvégiába és egy Alexander Rybak fanfiction lett belőle, majd Budapestre helyeztem, és azóta egy original történetként tartom számon. Időről időre Norvégia vissza akarja csábítani, de nem engedek neki, ugyanis túlságosan magyar rendszerű az egész (példának okáért ott a szalagavató). Javarészt a saját szakis élményeim alapján alakítottam ki, beleszőve kicsit a zeneakadémiai dolgokat is. Angst, H/C, romantika, erotikus tartalom, durva nyelvezet és némi fluff beütést is tartalmaz. És mivel fogalmam sincs, mit mondhatnék még erről a történetről, inkább be is fejezem a pofázást.


Álomvilág



Az összes ötletem közül ez áll legközelebb hozzám. Nemcsak azért, mert műfaját tekintve novella/memoár, ami részben újdonság a számomra, hanem azért is, mert egy családtagom elvesztéséről szól, és rengeteg személyes emléket, élményt használtam fel hozzá. Vagyis használok, mert még íródik. Ez eredetileg a 12 pontos írásgyakorlatra készült (amit azóta levettem a bejegyzések közül), viszont eléggé más irányt vett, mint ahogyan azt előre elgondoltam. Erősen angst és realisztikus az egész. És javasolnám a zenék elindítását, ha egy kis pluszra vágytok: 1, 2, 3. A megírás ötlete egyébként Whisper of Dreams egyik videójának és Simonffy Peti Augusztusának megtekintése után merült fel bennem.


Egyelőre ennyi ötletet szeretnék bemutatni nektek, a többi ugyanis még átdolgozás alatt áll. Azt hiszem, jót tett ez a kis leltárazás a fiókomban, és kicsit felfrissülve érzem magam. A valóságban azonban szakad rólam a víz, és éppen felforrni készül az agyvizem, de sebaj. Ha szeretnétek, nyugodtan osszátok meg velem, melyik ötlet keltette fel a kíváncsiságotokat, és melyiket várjátok a legjobban. :)

Címkék: , , ,